Az eredmények egyértelműen megerősítik a társadalmi vállalkozások azon törekvését, hogy szakmai párbeszéd induljon az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálatáról. Egy igazságosabb, objektívebb és méret-semleges szabályozási rendszer kialakítását tartják a vállalkozások indokoltnak.
A felmérés során mintegy 3000 társadalmi vállalkozást kerestünk meg, és 375 szervezet osztotta meg tapasztalatait és véleményét.
Az eredmények nemcsak egy aktuális működési problémára hívják fel a figyelmet, hanem egy olyan szabályozási kérdésre is, amely közvetlenül érintheti a társadalmi vállalkozások versenyképességét, foglalkoztatási képességét és társadalmi értékteremtését.
A válaszadók többsége a versenypiacon vásárol energiát
A válaszadók 59,27%-a versenypiaci beszerzésből biztosítja energiaellátását, míg 40,73%-uk jelenleg egyetemes szolgáltatásban részesül.
Ez önmagában is jelzi, hogy az egyetemes szolgáltatás jogosultsági feltételeinek kérdése a társadalmi vállalkozások jelentős részét érinti.
A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a versenypiaci energiabeszerzésnek komoly gazdasági következményei vannak.
A többletköltség már a működési fenntarthatóságot érinti
A versenypiaci áron történő energiavásárlás miatt:
- 26,21% 10% alatti többletköltséget jelez;
- 39,03% 11–30% közötti többletköltségről számolt be;
- 34,76% pedig 31%-ot meghaladó többletköltséget érzékel.
A társadalmi vállalkozások esetében ennek különös jelentősége van. Ezek a szervezetek nem kizárólag gazdasági eredmény előállítására törekednek: működésük része a foglalkoztatás, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja, közösségi szolgáltatások biztosítása és egyéb társadalmi célok megvalósítása.
Az energiaköltség jelentős növekedése ezért nem feltétlenül egyszerűen a vállalkozás eredményét csökkenti. Közvetve a társadalmi célok megvalósítására és a munkahelyek fenntartására rendelkezésre álló erőforrásokat is szűkíti.
A felmérés legerősebb üzenete: a létszám önmagában nem megfelelő jogosultsági szempont
A kutatás egyik legfontosabb kérdése arra irányult, hogy a válaszadók szerint az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot a foglalkoztatotti létszám és a vállalkozás mérete helyett a fogyasztási és műszaki feltételek alapján kellene-e meghatározni.
A válaszadók 76,64%-a igennel válaszolt, 7,41%-a részben értett egyet, és mindössze 15,95%-a nem támogatta ezt a megközelítést.
Ez azt jelenti, hogy a jelenleg egyetemes szolgáltatást igénybevevők nagy része, a válaszadók 84,05% teljesen vagy részben támogatja a méretsemleges, fogyasztás- és műszakialapú jogosultsági rendszert.
Ez a társadalmi vállalkozások részéről egyértelmű szakpolitikai jelzés, esetükben ugyanis a magasabb foglalkoztatotti létszám sokszor nem a vállalkozás „méretéből” következik, hanem éppen a társadalmi küldetés teljesítésének eszköze.
Nem indokolt, hogy a társadalmi célú foglalkoztatás önmagában energetikai szabályozási hátrányt eredményezzen.
A vállalkozás energiafogyasztása fontosabb, mint a foglalkoztatotti létszáma.
A TAVOSZ álláspontja szerint az egyetemes energiaszolgáltatás jogosultsági rendszerének olyan objektív szempontokra kell épülnie, amelyek ténylegesen az energiafelhasználás sajátosságait tükrözik.
Egy szervezet energiaigényét ugyanis nem önmagában a munkavállalók száma határozza meg.
A szabályozás szempontjából ezért indokoltabb lehet a fogyasztási mennyiség, a fogyasztási profil és a műszaki jellemzők figyelembevétele, mint egy olyan szervezeti mutatóé, amely a társadalmi vállalkozások esetében éppen a társadalmi küldetés teljesítésével lehet összefüggésben.
Az érintett szervezetek nem egyszerűen változást várnak, hanem aktívan részt kívánnak venni a megoldás szakmai kidolgozásában.
A TAVOSZ ezért kezdeményezi egy olyan szakmai egyeztetés elindítását, amelyben a társadalmi vállalkozások, érdekképviseletek, energetikai, jogi és közgazdasági szakértők, valamint a jogalkotásban érintett szereplők közösen vizsgálhatják meg a szabályozás lehetséges módosítását.
Mit szeretne elérni a TAVOSZ?
A TAVOSZ nem általános és korlátlan kedvezményt kíván biztosítani a társadalmi vállalkozások számára.
Egy igazságosabb, objektívebb és méretsemleges szabályozási rendszer kialakítását tartjuk indokoltnak.
Olyan rendszert, amelyben az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot elsősorban:
- a tényleges energiafogyasztás,
- a fogyasztási profil,
- a műszaki feltételek
határozzák meg, és nem önmagában a foglalkoztatotti létszám vagy a vállalkozás mérete.
A felmérés lezárult, a szakmai munka most kezdődik
A 375 válaszadó tapasztalatai alapján a TAVOSZ számára világos: az energiaellátás kérdése a társadalmi vállalkozások számára nem pusztán energiapiaci vagy gazdálkodási kérdés.
Versenyképességi, foglalkoztatási és társadalompolitikai kérdés is.
A felmérés eredményei ezért megerősítik a TAVOSZ azon törekvését, hogy szakmai párbeszéd induljon az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálatáról.
A cél: objektív, méretsemleges és igazságos szabályozás, amely nem bünteti a társadalmi értékteremtést.
