Az eredmények egyértelműen megerősítik a társadalmi vállalkozások azon törekvését, hogy szakmai párbeszéd induljon az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálatáról. Egy igazságosabb, objektívebb és méret-semleges szabályozási rendszer kialakítását tartják a vállalkozások indokoltnak.

A felmérés során mintegy 3000 társadalmi vállalkozást kerestünk meg, és 375 szervezet osztotta meg tapasztalatait és véleményét.

Az eredmények nemcsak egy aktuális működési problémára hívják fel a figyelmet, hanem egy olyan szabályozási kérdésre is, amely közvetlenül érintheti a társadalmi vállalkozások versenyképességét, foglalkoztatási képességét és társadalmi értékteremtését.

A válaszadók többsége a versenypiacon vásárol energiát

A válaszadók 59,27%-a versenypiaci beszerzésből biztosítja energiaellátását, míg 40,73%-uk jelenleg egyetemes szolgáltatásban részesül.

Ez önmagában is jelzi, hogy az egyetemes szolgáltatás jogosultsági feltételeinek kérdése a társadalmi vállalkozások jelentős részét érinti.

A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a versenypiaci energiabeszerzésnek komoly gazdasági következményei vannak.

A többletköltség már a működési fenntarthatóságot érinti

A versenypiaci áron történő energiavásárlás miatt:

• 26,21% 10% alatti többletköltséget jelez;
• 39,03% 11–30% közötti többletköltségről számolt be;
• 34,76% pedig 31%-ot meghaladó többletköltséget érzékel.

A társadalmi vállalkozások esetében ennek különös jelentősége van. Ezek a szervezetek nem kizárólag gazdasági eredmény előállítására törekednek: működésük része a foglalkoztatás, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja, közösségi szolgáltatások biztosítása és egyéb társadalmi célok megvalósítása.

Az energiaköltség jelentős növekedése ezért nem feltétlenül egyszerűen a vállalkozás eredményét csökkenti. Közvetve a társadalmi célok megvalósítására és a munkahelyek fenntartására rendelkezésre álló erőforrásokat is szűkíti.

A felmérés legerősebb üzenete: a létszám önmagában nem megfelelő jogosultsági szempont

A kutatás egyik legfontosabb kérdése arra irányult, hogy a válaszadók szerint az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot a foglalkoztatotti létszám és a vállalkozás mérete helyett a fogyasztási és műszaki feltételek alapján kellene-e meghatározni.

A válaszadók 76,64%-a igennel válaszolt, 7,41%-a részben értett egyet, és mindössze 15,95%-a nem támogatta ezt a megközelítést.

Ez azt jelenti, hogy a jelenleg egyetemes szolgáltatást igénybevevők nagy része, a válaszadók 84,05% teljesen vagy részben támogatja a méretsemleges, fogyasztás- és műszakialapú jogosultsági rendszert.

Ez a társadalmi vállalkozások részéről egyértelmű szakpolitikai jelzés, esetükben ugyanis a magasabb foglalkoztatotti létszám sokszor nem a vállalkozás „méretéből” következik, hanem éppen a társadalmi küldetés teljesítésének eszköze.

Nem indokolt, hogy a társadalmi célú foglalkoztatás önmagában energetikai szabályozási hátrányt eredményezzen.

A vállalkozás energiafogyasztása fontosabb, mint a foglalkoztatotti létszáma.

A TAVOSZ álláspontja szerint az egyetemes energiaszolgáltatás jogosultsági rendszerének olyan objektív szempontokra kell épülnie, amelyek ténylegesen az energiafelhasználás sajátosságait tükrözik.

Egy szervezet energiaigényét ugyanis nem önmagában a munkavállalók száma határozza meg.

A szabályozás szempontjából ezért indokoltabb lehet a fogyasztási mennyiség, a fogyasztási profil és a műszaki jellemzők figyelembevétele, mint egy olyan szervezeti mutatóé, amely a társadalmi vállalkozások esetében éppen a társadalmi küldetés teljesítésével lehet összefüggésben.

Az érintett szervezetek nem egyszerűen változást várnak, hanem aktívan részt kívánnak venni a megoldás szakmai kidolgozásában.

A TAVOSZ ezért kezdeményezi egy olyan szakmai egyeztetés elindítását, amelyben a társadalmi vállalkozások, érdekképviseletek, energetikai, jogi és közgazdasági szakértők, valamint a jogalkotásban érintett szereplők közösen vizsgálhatják meg a szabályozás lehetséges módosítását.

Mit szeretne elérni a TAVOSZ?

A TAVOSZ nem általános és korlátlan kedvezményt kíván biztosítani a társadalmi vállalkozások számára.

Egy igazságosabb, objektívebb és méretsemleges szabályozási rendszer kialakítását tartjuk indokoltnak.

Olyan rendszert, amelyben az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot elsősorban:

• a tényleges energiafogyasztás,
• a fogyasztási profil,
• a műszaki feltételek

határozzák meg, és nem önmagában a foglalkoztatotti létszám vagy a vállalkozás mérete.

A felmérés lezárult, a szakmai munka most kezdődik

A 375 válaszadó tapasztalatai alapján a TAVOSZ számára világos: az energiaellátás kérdése a társadalmi vállalkozások számára nem pusztán energiapiaci vagy gazdálkodási kérdés.

Versenyképességi, foglalkoztatási és társadalompolitikai kérdés is.

A felmérés eredményei ezért megerősítik a TAVOSZ azon törekvését, hogy szakmai párbeszéd induljon az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálatáról.

A cél: objektív, méretsemleges és igazságos szabályozás, amely nem bünteti a társadalmi értékteremtést.