Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége (továbbiakban Szövetség) egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA
PREAMBULUM
Társadalmi vállalkozásoknak egyszerre kell megfelelni a közérdekű szociális vagy társadalmi céloknak, azok magas színvonalon való ellátásának, valamint az ennek alárendelt, piacgazdasági viszonyok között megvalósuló vállalkozási tevékenységnek. A gazdaságot uraló tömegtermeléssel szemben, a társadalmi vállalkozásokra a kézműves termelés, a magas humánerőforrást igénylő gyártó, szolgáltató tevékenység, az alacsony tőkeerő és termelési kapacitás, és az elszigeteltség jellemzi. Ugyanakkor a hazai értékteremtő munkában és az ehhez kapcsolódó közteherviselésben jelentős szerepet játszanak, hisz a társadalmilag leghátrányosabb embereknek nyújtanak munkalehetőséget, és egyéb életminőséget javító szolgáltatásokat. Ugyanazon a piacon mérettetik meg magukat, mint a tőkeerős profitorientált cégek, ezért a társadalmi vállalkozások számára minden segítséget meg kell adni a versenyképes gazdálkodási feltételek megteremtéséhez. Szövetség feladata, hogy segítse tagjai üzleti munkáját szakmai információkkal, véleményük és érdekeik képviseletével. Ehhez figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatokat és a gazdálkodási környezetet, állást foglal és fellép a társadalmi vállalkozások érdekeit sértő kérdésekben, gazdaságfejlesztési tevékenyégével segíti a tagjai vállalkozási tevékenységét.
I. ÁLTALÁNOS RENDENLKEZÉSEK
1. Szövetség neve: Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége
2. A Szövetség rövidített elnevezése: TAVOSZ
3. A Szövetség székhelye: 7400 Kaposvár, Ady E. 3.
4. A Szövetség telephelye: 1221 Budapest, Kossuth L u. 8. 2 a.
5. A Szövetség határozatlan időre alakul.
6. A Szövetség jogi személy.
7. Szövetség hivatalos nyelve a magyar.
8. Szövetség jelképe: Világos kék színű, kört formáló emberek, alatta TAVOSZ felirat
9. A szervezet közhasznú jogállású
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
1. A Magyarország területén működő társadalmi vállalkozások közös szakmai érdekeik együttes érvényesítése és védelme, közös stratégia kialakítása a tagszervezetek versenyképességének és társadalmi elhivatottságuk érvényesítésének növelése érdekében. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Szolgáltatásait internetes honlapján, illetve saját kiadványában a teszi közzé, mely szolgáltatásokat tagjai az itt megjelölt módon vehetik igénybe. A szövetség vállalkozási tevékenységet csak közcélú feladatainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat. Bevételeit az Alapszabály által meghatározott közcélú feladatokra fordítja, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel.
2. A Szövetség céljai, feladatai:
Szövetség közhasznú tevékenységei
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.), valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Ötv.) 13.§ (1) bekezdése értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül a törvény alábbi hivatkozott pontjait végzi az egyesület közfeladatként:
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása
8. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
Egyéb közcélú tevékenységek:
2.1. A társadalmi vállalkozások közös érdekeinek érvényesítése, védelme és képviselete.
2.2. A tagok közreműködésével közös álláspont kialakítása a társadalmi szervezeteket érintő szakmai és gazdasági döntések, illetőleg jogszabályok előkészítésében,
2.3. Állásfoglalások kialakítása szakmai, etikai és versenykérdésekben,
2.4. A tagok szakmai álláspontjának képviselete a külső szervek és hatóságok, valamint egyéb fórumok előtt,
2.5. A tagok közcélú tevékenységének társadalommal - kiemelten a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése -megismertetése a valós értékeket képviselő programok anyagi-erkölcsi elismertetése.
2.6. Tagok vállalkozási tevékenységének segítése, szakmai színvonalának növelése vállalkozási tanácsadás, szakmai, üzleti programok, tréningek szervezésévelés segédanyagok közzétételével.
2.7. Szakmai együttműködés és munkakapcsolat kialakítása a hazai és külföldi társszervezetekkel, hálózatokkal,
2.8. A társadalmi vállalkozások érdekeit, versenyképességük javítását, piacra jutásuk elősegítését szolgáló propaganda- és PR tevékenység folytatása, a piacon való egységes megjelenés támogatása,
2.9. A társadalmi vállalkozások érdekeit szolgáló médiatermékek kiadásának segítése és támogatása,
2.10. Tagok képviselete hazai és nemzetközi fórumokon,
2.2 Amennyiben a Szövetség
2.1. pontban meghatározott célja nem tud maradéktalanul megvalósulni, azaz nem valamennyi tag egyetértésével alakul ki az a közös álláspont – így különösen – a társadalmi vállalkozások működését érintő döntések, jogszabályok előkészítése során, szakmai etikai, versenykérdésekben, amit a tagok, illetőleg a vezető testületek, külső szervek és a hatóságok valamint egyéb fórumok előtt képvisel, akkor a Szövetség – amennyiben az érintett tag ezt kéri - köteles feltüntetni álláspontja mellett az ún. kisebbség véleményét, álláspontját is.
2.2.1. A Szövetség - a tagok szakmai céljainak megvalósítása érdekében - gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat.
2.2.2 A Szövetség kiemelt feladatnak tekintik a tisztességes piaci verseny szabályainak betartását, betartatását, a tevékenység ez irányú folyamatos kontrollját, a nem kívánatos jelenségek azonnali jelzését és megszüntetését.
2.2.3. A Szövetség közcélú szolgáltatásaiban a Szövetség tagjain kívül más is részesülhet.
2.2.4. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
III. A TAGSÁGI VISZONY
1. A Szövetség nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
2. A Szövetség tagja lehet minden, Magyarország területén működő jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli társadalmi szervezet amely:
· közérdekű szociális vagy társadalmi célt szolgál
· a vállalkozási tevékenységből származó nyereséget szociális/társadalmi cél elérésére fordítja,
Jogi forma szerint:
· nonprofit gazdasági társaság
· szociális szövetkezet,
· foglalkoztatási szövetkezet,
· egyesület,
· alapítvány
· önkormányzati társulás,
· egyház
· művészeti alkotóközösség
· közhasznú társaság másik tagállamban bejegyzett székhelyű társadalmi vállalkozás magyarországi fióktelepe
· továbbá a fentiek csoportja, szövetsége (csoportos tagság). ha elfogadja a Szövetség céljait, és feladatainak megvalósítását elő kívánja mozdítani.
3. Tagfelvétel
3.1 A TAVOSZ tagság önkéntes. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával, és az elnökség által történő elfogadásával jön létre. A belépési nyilatkozatban a tag kijelenti, hogy a szövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a tagdíj megfizetését.
3.2 Az írásbeli tagfelvételi kérelmet a TAVOSZ elnökéhez kell címezni, a felvételről a Szövetség Ügyvezető Elnöksége (ÜE) dönt.
3.3 A tagfelvételi kérelmet az Elnök akkor terjeszti az Ügyvezető Elnökség elé, ha a felvételét kezdeményező:
· a TAVOSZ Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el,
· ha az ÜE a kérelemnek helyt ad, a tagság – ellenkező döntés hiányában – felvételi kérelem benyújtásának napjára visszamenő hatállyal jön létre.
4. A tagság típusai:
4.1 Társult tag: a felvételt követő egy évig a tag, vagy csoportos tag társult tagi pozícióban van. A társult tagoknak a rendes tagokkal azonos jogai és kötelezettségei vannak.
4.2 Rendes tag: egy év elteltével az Ügyvezető Elnökség dönt a rendes tagságról, döntés hiányában a társult tagság az egy év elteltével rendes tagsággá válik.
4.3 Csoportos tag: a TAVOSZ azon társult vagy rendes tagja, aki valamely csoport tagjaként kérte felvételét. A csoport tagjai közösen fizetik meg egy tag díját, amelynek összege a mindenkori minimum tagdíj. Ezért cserébe a csoportot (tagjait közösen) a Szövetség testületeiben egy szavazat illeti meg. A közös tagdíj és a közös szavazat nem korlátozza a csoport tagjainak azon jogát, hogy a Szövetség valamennyi szervezeti egységében külön-külön is önállóan, önálló tanácskozási joggal részt vegyenek. Egyebekben a csoportos tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a többi tag jogaival és kötelezettségével, azokat képviselője útján gyakorolja, ideértve a tisztség betöltését is.
4.4 Pártoló tag: a Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan személy vagy szervezet, akinek, vagy amelynek tevékenysége a társadalmi vállalkozások tevékenységével összefügg, és tagfelvételi kérelmét az ÜE jóváhagyja. Az ÜE határozatát nem köteles megindokolni. A pártoló tag a Szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a Szövetség szerveibe nem választhat és nem választható, de tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség azon tagozatainak, szekcióinak ülésén, amelyeken való részvételét az ÜE határozatában előzetesen engedélyezi. A pártoló tagság az ÜE tagfelvételi határozatában meghatározott időtartamra, ennek hiányában 1 éves határozott időtartamra jön létre. A pártoló tagsági díj mértékét az ÜE határozatában állapítja meg. A tagdíjfizetési kötelezettségnek – az ÜE eltérő határozata hiányában - a pártoló tag a Szövetség felszólítására egy összegben a tagság időtartamára előre, határozatlan idejű pártoló tagság esetén pedig évente köteles eleget tenni. A pártoló tagság megszűnik a határozott idő lejártával, a pártoló tag évforduló előtt legkésőbb 3 hónappal előbb a Szövetséghez megküldött lemondásával vagy kizárással.
5. Tagság megszűnése:
5.1. A rendes, társult, pártoló és csoportos tagság megszűnik:
· amennyiben a társadalmi vállalkozó tag működését a felügyelő hatóság jogerősen megszünteti.
· tag írásbeli kérelmére, melyet minden év december 31-ig kezdeményezhet az Ügyvezető Elnökségtől.
· kizárással. A Szövetség Ügyvezető Elnöksége határozatával kizárhatja azt a tagot, aki jogszabályt, a Szövetség Alapszabályát, közgyűlési határozatát vagy érdekeit súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít vagy Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget az erre történő írásbeli felhívás ellenére sem. Kizárást eredményező súlyos vagy ismételten sértő magatartásnak minősül különösen az esedékes tagdíj (pártoló tagsági díj) igazolt felszólítás ellenére történő meg nem fizetése; A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról, és e napirendi pont tárgyalásakor meg kell hívni az Ügyvezető Elnökség ülésére, amelyen lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A tag kizárását kimondó határozatot az ülésről készített jegyzőkönyvben írásba kell foglalni. Az elnökség általi törlő határozattal szemben a közlést követő 15 napon belül írásban a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés általi törlő határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat valamint a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást és azt a jegyzőkönyvvel együtt meg kell küldeni a kizárt tagnak. A kizárás tényét a határozat szövegének megküldésével az elnök írásban közli a kizárt taggal. · ha az ÜE úgy dönt, hogy a társult tagot nem regisztrálja rendes tagként,
· csoportos tagság megszűnik és társult vagy rendes állapotának megfelelő önálló tagsággá alakul át attól az időponttól, amikor a csoport tagjainak száma 1-re csökken, · A csoportos tagság megszűnik és a társult vagy rendes állapotának megfelelő önálló tagsággá alakul át attól az időponttól, amikor a csoportos tag önálló tagként való részvételét az Ügyvezető Elnökségnek bejelenti.
5.2. Az Alapszabály rendelkezéseinek, a Közgyűlés határozatának megszegése, vagy a tagok érdekeit súlyosan sértő magatartás esetén az ÜE, a tagsági jogviszonyt indokolt határozatával – legfeljebb egy éves időtartamra - felfüggesztheti. A felfüggesztés tartama alatt a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó jogok nem gyakorolhatóak.
5.3. A tag az ÜE tagfelvételi kérelmet elutasító, illetőleg kizárást tartalmazó határozatának felülvizsgálatát kérheti a Közgyűléstől.
5.4. Szövetség jogosult a tagfelvétellel, illetőleg kizárással kapcsolatos döntését nyilvánosságra hozni.
A Szövetség a tagokról nyilvántartást vezet.
6. A tagok jogai:
A Szövetség rendes, társult, és csoportos tagjait megilleti:
· A Közgyűlésen való részvétel joga.
· A Közgyűlésen való szavazás joga.
· A választás és a választhatóság, illetőleg - az Alapszabály által meghatározott esetekben – a delegálás joga.
· Az indítványtétel, kezdeményezés és véleménynyilvánítás az arra rendelt fórumokon.
· A tájékoztatáshoz való jog a Szövetség tevékenységéről; a felvilágosítás kérésére az elnök 5 munkanapon belül köteles válaszolni.
· A Szövetség tagozataiban és szekcióiban való részvétel joga.
· A Szövetség szolgáltatásainak igénybevételi joga.
6.1 A csoportos tagokra vonatkozó eltérő szabályok:
· A csoportba tartozó tagok a csoport döntéshozatali rendjéről és képviseletéről ügyrendet kötelesek készíteni, amelyet megküldenek az Elnöknek. A képviseleti jog, az ügyrend, vagy azok változása az Elnök általi nyilvántartásba vétel időpontjától hatályos.
· Csoportos tag a Közgyűlésen személyesen, vagy képviselője útján vehet részt. A csoportos tag a Közgyűlésen oly módon szavazhat, hogy a csoportot megillető egy szavazat kialakításában vehet részt. A csoport a döntéseinek kialakításáról és képviseletéről saját ügyrendje szerint dönt. A döntést a Szövetség akkor tekintheti érvényesnek, ha annak meghozatala a csoport ügyrendjének megfelelően történt, a Szövetség azonban a döntés érvényességét csak a csoport, vagy valamely tagja, vagy egyéb, a tagság körébe vagy a munkaszervezetbe tartozó személy kérésére vizsgálja - a vizsgálat lezárásának napjáig a szavazatot érvényesnek kell tekinteni. Ilyen kérés hiányában a Szövetség a csoport jelenlévő képviselőjének szavazatát tekinti érvényesnek.
7. Tagok kötelezettségei:
· A Szövetség eredményes működésének elősegítése.
· Az Alapszabály rendelkezéseinek, valamint a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek betartása és betartatása.
· A tag tudomására jutott üzleti titok, vagy a Szövetség tevékenységével összefüggő belső adat megőrzése.
· Az Alapszabály, illetőleg a jogszabályok szerinti hozzájárulás a Szövetség működési költségeihez.
· A Közgyűlés jóváhagyása alapján a tagok adatszolgáltatásának határidőben történő teljesítése.
IV. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, képviseleti szerve az Ügyvezető Elnökség, amelyet az Elnök irányít.
A Közgyűlés
1. A Szövetség legfőbb döntéshozó szervezete a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
2. A Közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.
3. A Közgyűlésen a tagokat a társadalmi vállalkozás az első számú vezetője vagy annak delegáltja képviseli.
4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
· az Alapszabály megállapítása és módosítása,
· a Szövetség stratégiai céljainak és kiemelt feladatainak meghatározása,
· a TAVOSZ beszámolójának - ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének és éves költségvetésének elfogadása,
· a tagdíjfizetés mértékének meghatározása, továbbá a vagyoni hozzájárulás módjáról és mértékéről való döntés,
· gazdálkodási, vállalkozási, szolgáltató tevékenység engedélyezése,
· a vezető tisztségviselő, Ügyvezető Elnökség, az Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és felmentése,
· a tagságfelvételi kérelmet elutasító, illetőleg a kizárást tartalmazó Ügyvezető elnökségi döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása,
· a TAVOSZ más szervezettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása,
· a Szövetség átalakulásának, vagy megszűnésének kimondása,
· a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
· az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
· a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
· a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
· a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
· a végelszámoló kijelölése.
5. A Közgyűlést az elnök, meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell
· a jogi személy nevét és székhelyét;
· az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
· az ülés napirendjét, olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
· a döntéshozó szerv az ülését a meghívóban megjelölt helyen tartja. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha azon valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
· A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
6.1. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
· a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
· a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
· ha a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza,
· bíróság elrendeli,
· a tagsági viszonnyal kapcsolatos elnökségi döntés ellen benyújtott jogorvoslat esetén,
· ha a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
Az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie.
· A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és a Szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
· A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
7. Összeférhetetlenség: A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy,
· akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
· akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
· aki ellen a határozat alapján pert kell indítani
· akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
· aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
· aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
8. Határozathozatal:
· A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább 50%-a + 1 fő vesz részt.
· A határozatképtelenség miatt elnapolt és ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, ha a tagokat erről az eredeti meghívóban értesítették. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően három napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában kell megjelölni.
· Nem dönthet a közgyűlés – ha főszabály szerint határozatképes lenne – azon esetekben, amikor az alapszabály kétharmados (minősített) többségű szavazatot ír elő.
· A Közgyűlésnek a Szövetség alapszabályának, és céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott, a Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.
· A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
Ügyvezető Elnökség
1. Az Ügyvezető Elnökség (ÜE) mandátuma három évre szól.
2. Az Ügyvezető Elnökség tagjai az elnök és két fő elnökségi tag, akiket a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választ. Az elnökséget a Szövetség tagjai közül kell választani. Ha az ÜE tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. Az ÜE tagjaira vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Az ÜE tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
3. Az Ügyvezető Elnökség tagjainak a megbízatása a megválasztásuktól számított 3 évre szól.
4. Megszűnik az ügyvezető elnökségi tisztség:
· határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
· megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
· visszahívással;
· lemondással; írásbeli nyilatkozattal.
· a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
· a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
· a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat.
5 Az Ügyvezető Elnökség két közgyűlés közötti időben dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe
6. Az Ügyvezető Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 3 havonta tartja.
7. Az Ügyvezető Elnökséget az elnök hívja össze. Az erről szóló értesítést olyan időpontban kell elküldeni, hogy azt a tagok kitűzött időpontját megelőző legkevesebb 8 nappal megkapják, és annak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és javasolt napirendjét. Az üléseket írásban kell összehívni. Az ÜE ülési nyilvánosak.
8. Az Ügyvezető Elnökség határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. A határozatképesség vizsgálatakor a tört számok felfelé kerekítésével kell a szükséges létszámot megállapítani. Határozatképtelenség esetén az ülést vezető Elnök, vagy Elnökségi tag dönt az ülés megtartásáról. Ha az ülés napirendjén döntési javaslat is szerepel, testületet öt napon belül újra össze kell hívni. Az így összehívott ülés határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a jelen van.
9. Az Ügyvezető Elnökség határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
10. Az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozik különösen:
· a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
· beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
· az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
· a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
· a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
· a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;
· az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
· részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
· a tagság nyilvántartása; a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
· a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
· a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
· az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
11. Az Ügyvezető Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg.
12. Az Ügyvezető Elnökség vezetője, az elnök
a) képviseli a Szövetséget bíróság és más hatóság előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben,
b) az elnökség ülései között szervezi és irányítja a Szövetség tevékenységét, köteles azonban működéséről a legközelebbi ülésen beszámolni,
akadályoztatása esetén az Ügyvezető Elnökség tagjai jogosultak helyettesíteni.
3. A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és elnökségi tagok önálló, cégszerű aláírással jogosultak.
14. Összeférhetetlenség:
· Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
· Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
· A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
· Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
· Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
· Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
15. Közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet közhasznú szervezetünk vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évből legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
16. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
1. A Közgyűlés legalább háromtagú Ellenőrző Bizottságot (EB) választ három évre. Az EB első ülésén a tagjai közül elnököt és 2 fő tagot választ. Az EB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és akivel szemben nem állnak fenn Polgári Törvénykönyvben vagy egyéb jogszabályban meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi okok. Nem lehet az EB tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, továbbá az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az EB tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Ha az EB tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. Az EB tagjaira vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Az EB tagja feladatait személyesen köteles ellátni.
2. Az Ellenőrző Bizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:
· figyelemmel kíséri a TAVOSZ jogszabályszerű, Alapszabály, SZMSZ és a Közgyűlés határozatai szerinti működését,
· ellenőrzi a TAVOSZ pénzügyi gazdálkodását,
· megvizsgálja a TAVOSZ zárszámadását és arról évente egyszer jelentést tesz a Közgyűlésnek, Alapszabálynak, a Közgyűlés határozatainak való megfelelőségének és pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését. Ennek keretében az Ellenőrző Bizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:
o irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,
o legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
o szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, o javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására; és o a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.
3. Az EB ügyrendjét maga határozza meg, szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést .
V. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
1. Szövetség a vagyonával önállóan rendelkezik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
A Szövetség vagyona a tagok által fizetett díjakból, a tagok és kívülálló személyek egyéb vagyoni és nem vagyoni hozzájárulásából, szervezetek felajánlásaiból, hozzájárulásiból (adományaiból), vállalkozási tevékenységekből, non-profit szolgáltatási díjakból képződik.
2. A Szövetség kiadásai:
· az érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység megvalósítása érdekében felmerülő közvetlen és közvetett költségek,
· a társadalmi vállalkozó tagok piacra jutását segítő feladatok ellátásából adódó kárkifizetések és költségek.
· A tagok - a tagdíjfizetésen és jogszabályon, valamint a közgyűlési döntésen alapuló hozzájárulási kötelezettségükön túl - a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.
· A Szövetség gazdálkodásának egyéb kérdéseire a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
3. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt teljes egészében az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
4. A Szövetség saját vagyonával köteles helytállni; a tagok a Szövetség tartozásaiért nem felelnek. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
5. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Egyebekben nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
6. A Szövetség éves beszámolóját a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.
7. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára hozzáférhető módon közzétenni.
VI. TAGDÍJ
1. A Szövetség tagjai tagdíjbefizetésre kötelesek, amelynek mértékét az Alapszabály állapítja meg.
2. 2. Az alakuló közgyűlés, az éves tagdíj mértékét 10.000 Ft összegben határozza meg. Továbbiakban a tagdíj mértékét, megfizetésének módját és határidejét az Ügyvezető Elnökség állapítja meg. Az Elnökség a tagdíj mértékét legfeljebb évente felülvizsgálhatja.
3. Évközi belépés esetén a tag időarányos tagdíjat fizet, amelynek első részlete a tagfelvételkor esedékes.
4. Az adományok megszerzése nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adományokat könyvszerinti, ennek hiányában szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
5. A Szövetség az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
6. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt teljes egészében az alapszabályban meghatározott közcélú tevékenységre fordítja.
7. Szövetség elnökségének a tagjait, továbbá az adományozókat, valamint mindezen személyek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Szövetség által - tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
8. A Szövetség saját vagyonával köteles helytállni; a tagok a Szövetség tartozásaiért nem felelnek. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
9. a szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Egyebekben nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
10. A beszámolóba, jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára hozzáférhető módon közzétenni.
VI. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
1. A Szövetség megszűnik a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen, ha:
· határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
· megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
· a közgyűlés döntése alapján átalakul, a közgyűlés a feloszlatásáról határoz,
· A közgyűlés nem dönthet a szövetség feloszlásáról, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
· az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy a Szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Szövetséget a nyilvántartásból törli.
· Jogutód nélküli megszűnés okai:
o a Szövetség jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha
o a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
o a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
o a Szövetség a célját megvalósította, és új célt nem határozott meg;
2. A Szövetség megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a Közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos felszámolási teendőket az Ügyvezető Elnökség látja el. Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell honi.
VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK ÉS FELHATALMAZÁSOK
1. A Szövetség bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
2. A Szövetség, mint társadalmi és közcélú feladatokat ellátó szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét az Ügyvezető Elnökség vezetője, az elnök köteles benyújtani a Szövetség székhelye szerint illetékes megyei. Bírósághoz, amely a székhelye szerinti társadalmi szervezeteket és közhasznú jogállásukat nyilvántartja. Ugyancsak az Ügyvezető Elnökség elnökét terheli a nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltoztatásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése.
3. A Szövetség vezető szervei a közgyűlés és az Ügyvezető Elnökség, mely szervek kötelesek olyan nyilvántartás vezetéséről gondoskodni, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
4. A Szövetség vezető szerveinek döntéseit, az elnök 15 napon belül köteles az érintettekkel írásban vagy elektronikus levélben közölni.
5. A Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban a Szövetség székhelyén lehet betekinteni.
6. A Szövetség működésének adatait, szolgáltatási igénybevétele módját, beszámolóit, a Szövetség honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára hozzáférhető módon hozza nyilvánosságra.
VIII. Hatálybalépés
Jelen – a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt – Alapszabály a Közgyűlési jóváhagyást követően, 202.04.26. napjával lép hatályba
Záradék: Alulírott Lechner István Zoltán, mint a Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetségének elnöke igazolom, hogy az okirat szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalomnak.
Kaposvár, 2020.04.26
ügyvezető elnök